“Nekem nem megy az asszertív kommunikáció.”

Megmutatom, pontosabban miben fejleszd magad a hatékonyabb kommunikációért és melyek azok a helyzetek, amikor tényleg nem működik az asszertivitás.

Mindennapi életünkben gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor fontos, hogy világosan és egyértelműen fejezzük ki a gondolatainkat, érzéseinket és szükségleteinket. Ezt azonban nem mindig könnyű megtenni úgy, hogy közben másokat ne sértsünk meg és ne is húzódjunk vissza túlságosan. Itt jön képbe az asszertív kommunikáció, amely a hatékony és tiszteletteljes önkifejezés kulcsa. Létezik és működik, mégis sokan kudarcot vallanak vele.

Az asszertív kommunikáció tanulható. Azonban mielőtt belekezdünk az asszertív kommunikáció gyakorlásába, szükségünk lehet néhány ezzel kapcsolatos dolog és más kommunikációs csatornák tudatos fejlesztésére is. Ezekre hozok példákat cikkemben. Előtte viszont adok egy kisebb betekintést az asszertív kommunikáció mibenlétére, a cikk végén pedig megmutatom, milyen helyzetek azok, amikben valóban nem működik az asszertív kommunikáció.

Miért emlegetik, hogy nagyon fontos az asszertív kommunikáció?

Az asszertív kommunikáció számos előnnyel jár:

Jobb kapcsolatok: Az asszertív kommunikáció segít a kapcsolatok erősítésében, mert tiszteletteljes és őszinte kommunikációt tesz lehetővé. Mi emberek emberekkel szeretünk kapcsolódni, akiknek ugyanúgy érzései vannak mint nekünk és ugyancsak esendőek, mint mi magunk. Ez pedig akkor derül ki, ha őszinték vagyunk egymással. (Ez nem azt jelenti, hogy minden személyes dolgunkat el kell árulnunk a másiknak, de a határaink megtartására való igényünket is lehet őszintén kommunikálni az adott szituációban.)
Kevesebb stressz: Az asszertív kommunikáció csökkenti a stresszt és a konfliktusokat, mert segít elkerülni a félreértéseket és a feszültségeket.
Nagyobb önbecsülés: Az asszertív kommunikáció segít növelni az önbecsülést és az önbizalmat, mert lehetővé teszi, hogy kifejezzük saját szükségleteinket és érzéseinket.
Hatékonyabb problémamegoldás: Az asszertív kommunikáció segít a problémák gyorsabb és hatékonyabb megoldásában, mert egyértelműen és célzottan közvetíti a mondanivalót.

Na de mi az asszertív kommunikáció?

Az asszertív kommunikáció olyan kommunikációs stílus, amely lehetővé teszi számunkra, hogy őszintén és nyíltan kifejezzük magunkat, miközben tiszteletben tartjuk mások jogait és érzéseit. Ez a kommunikációs mód az agresszív és a passzív kommunikáció közötti egyensúlyt képviseli. Az asszertív emberek képesek megvédeni saját érdekeiket anélkül, hogy másokat bántanának vagy elnyomnának.

Az asszertív kommunikáció jellemzői:

Az asszertív kommunikáció során világosan és egyértelműen fejezzük ki gondolatainkat és érzéseinket, azaz kerüljük a homályos vagy kétértelmű kifejezéseket.
Hangneme nyugodt, de határozott.
Saját felelősség vállalása: Az asszertív kommunikáció során az „én” üzeneteket használjuk. Például: „Én úgy érzem, hogy…” vagy „Én azt gondolom, hogy…”.
Figyelembe veszi mások érzéseit és jogait is. Empatikusan és tiszteletteljesen viselkedünk a másik féllel szemben.
Önbizalom és magabiztosság: Az asszertív emberek bíznak saját véleményükben és döntéseikben, és képesek ezek mellett kiállni.

Mely területeken fejlődjünk a hatékonyabb kommunikációért?

Az asszertív kommunikációs készségek fejlesztése időt és gyakorlást igényel. Íme néhány tipp, hogyan kezdhetjük el:

1. Önismeret fejlesztése: Ismerjük meg saját érzéseinket, szükségleteinket és határainkat.
2. „Én” üzenetek gyakorlása: Használjuk az „én” üzeneteket, hogy ki tudjuk fejezni saját érzéseinket és véleményünket.
3. Aktív hallgatás: Figyeljünk oda a másik félre és próbáljuk megérteni az ő nézőpontját, szükségleteit, érzéseit is. Ne feledjük, hogy a hatékony kommunikáció nemcsak a saját érdekeink védelméről szól, hanem mások tiszteletéről és megértéséről is.
4. Nonverbális kommunikáció figyelése: Figyeljünk testbeszédünkre, hogy az összhangban legyen a verbális üzeneteinkkel.

Milyen helyzetekben NEM működik az asszertív kommunikáció?

Az asszertív kommunikáció rendkívül hatékony eszköz a konfliktusok kezelésére, önérvényesítésre és kapcsolatok javítására, de vannak helyzetek, amikor még a legjobb alkalmazása sem hozza meg a kívánt eredményt. Ilyen helyzetek lehetnek:

1. Ha a másik fél nem nyitott a kommunikációra

Ha valaki nem hajlandó meghallgatni téged vagy eleve ellenségesen áll hozzád, az asszertív hozzáállás sem fog változást hozni. Például egy dühös, agresszív partner vagy egy manipulatív személy nem biztos, hogy megfelelően reagál.

Ha valaki éppen nagyon szorongó vagy elkeseredett, esetleg dühös, nem biztos, hogy képes asszertív módon reagálni, a te szükségleteidet figyelembe venni. Ilyenkor előbb érzelmi stabilitásra van szüksége.

2. Ha a másik fél hatalmi pozícióban van és visszaél vele

Munkahelyi (vagy egyéb) hierarchiában előfordulhat, hogy pl. egy vezető nem tiszteli az alkalmazottai véleményét. Ekkor az asszertivitás nem feltétlenül vezet változáshoz. Egy tekintélyelvű környezetben a nyílt önérvényesítés nem mindig működik. Ebben az esetben más megoldást kell keresni.

3. Ha a másik fél szándékosan manipulál vagy bántalmaz

Manipulatív vagy nárcisztikus személyek gyakran nem reagálnak jól az asszertivitásra, mert céljuk nem az egyensúly vagy a megértés, hanem a kontroll megtartása.

4. Fenyegető helyzetben

Ha valaki fizikailag fenyegető vagy erőszakos, akkor az asszertív kommunikáció nem feltétlenül a legjobb módszer, mert az agresszor nem biztos, hogy racionálisan reagál. Ilyenkor a helyzetből való kilépés vagy az önvédelem fontosabb.

5. Vészhelyzetben

Vészhelyzetekben (pl. egy balesetnél vagy egy sürgős döntésnél) nem mindig van idő az asszertív kommunikációra. Ilyenkor határozott és gyors utasítások szükségesek.

6. Ha kulturális különbségek állnak fenn

Egyes kultúrákban az asszertív kommunikáció tiszteletlennek vagy túl direktnek tűnhet, így a másik fél nem biztos, hogy jól fogadja. Például egy erősen hierarchikus vagy kollektivista kultúrában ez konfliktusokat szülhet. Pár Európán és az USA-n kívüli országban a körülírás, a virágnyelv az, ahogy konfliktushelyzetben kommunikálni illik, illetve az “én” háttérbe szorul a “mi”-vel szemben.

Az asszertivitás nagyon értékes készség, de fontos felismerni, hogy nem minden helyzetben és nem minden személynél működik hatékonyan. Ilyenkor érdemes más stratégiákat alkalmazni, például elkerülést, határozott fellépést vagy érzelmi támogatást keresni. A legtöbbször azonban csodákra képes, így érdemes elsajátítani.

Ha még olvasnál tőlem az asszertív kommunikációval kapcsolatban, akkor ajánlom ezt a blogcikkemet is.

Ha szeretnéd pontosabban megérteni, hogy milyen lépésekből áll egy asszertív kommunikáció és ezt hogyan tudod alkalmazni a saját kommunikációdban, foglalj hozzám időpontot itt.

Merényi Katalin Gabriella

life és business coach, art coach